A béren kívüli juttatások mára megszokott rendszerének lényege, hogy a munkáltató cég által meghatározott, jellemzően a bérfizetésnél kedvezőbb adózású jövedelemelemekből választ a munkavállaló, pillanatnyi élethelyzetéhez és igényeihez igazodva – a rendelkezésére bocsátott keretösszegből. Ez egy költséghatékony juttatási módszer, melynek alkalmazása nem csak a munkavállalói oldalon rugalmas, de az a vállalat gazdasági lehetőségeihez is megfelelően igazítható. A juttatások felhasználása folyamatosan mérhető és nyomon követhető, jellemzően mindkét érdekelt számára hasonló előnyöket biztosít.

Jól kialakított cafetéria rendszerben a dolgozók jobban kihasználhatják lehetőségeiket, elvben könnyedén összeválogathatják a számukra kedvező, egyedi és egyéni igényeiknek megfelelő csomagot. A juttatások köre és adózása – így költsége és nettó értéke – azonban gyakran változó szabályok és törvényi előírások által előírt, így a lehetőség némiképp korlátozott, a juttatások köre és értéke rendre változik.

Habár a 2019-es változások komoly korlátok közé szorítják majd a caftéria rendszereket, jóhírként nyugtázhatjuk, hogy adómentes kategóriában is maradnak még nyújtható juttatások.

Sokak figyelmét elkerüli mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói körben, hogy az óvoda illetve bölcsőde térítése adómentesen nyújtható béren kívüli juttatás, márpedig ez a dolgozó szülők körében kifejezetten értékes támogatás. Pozitív változás ráadásul, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolható a költség jövő januártól. Kimondottan nagy segítség ez olyan településeken és kerületekben, ahol az állami intézmények telítettek, vagy gyengén ellátottak.

A gyermekmegőrzés mellett úgyszintén, továbbra is adómentes caffetéria elem marad a dolgozói bérletkiegészítés 14%-os hányada.

Nulla százalékkal adózik majd az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói adomány is. Igaz, a juttatás munkavállaló oldalán adóköteles jövedelemként jelentkezik a továbbiakban. Talán azonban mégis érdemes számolni ezzel a lehetőséggel, mivel a munkavállaló az összeg 84 százaléka után fizet adót, de a 100 százalékára érvényesítheti a 20%-os adójóváírást, amit pedig szabadon költhet a pénztár bármely szolgáltatására. Az alkalmazottak szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagsághoz nyújtott munkáltatói hozzájárulás jellemzően 10 százalékkal kedvezőbb lesz, mintha ugyanazt a pénzt bérként kapnák meg.

A Széchenyi Pihenő Kártya továbbra is megmarad, a kedvezményes adózás rátája azonban csekély mértékben megváltozik, mivel 34,22% helyett 34,5%-ra nő.  A zsebek vátozatlanul megmaradnak: a szálláshely alszámla felső kerete 225 000 Ft/év, a vendéglátás alszámláé 150 000 Ft/év, a szabadidő zsebé pedig. 75 000 Ft/év.

A kereten felül utalt összegek – más cafetéria elemekkel együtt – az Egyes meghatározott juttatások kategóriába esnek majd, melyek 40,71%-os adóval korlátlanul adhatóak. Ilyen többek közt az évente 1 alkalommal kisértékű ajándékutalvány, amennyiben összege nem haladja meg a minimálbér 10%-át. A célzott pénztári támogatás mellett ide sorolandó majd a telefon-, illetve internetköltség térítése, az üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék vagy szolgáltatás egyaránt.