magánélet, család és munkavállalás
A kisgyermeket nevelő nők számára kulcsfontosságú, hogy megtalálják és (számukra, valamint környezetük számára egyaránt) kedvezően alakíthassák a magánélet, a család és a munka hármasának egyensúlyát. Az esélyegyenlőség biztosításával és a munkaerőpiaci helyzet javulásával a gyermeket nevelő édesanyák számára egyre több és jobb lehetőség nyílik a minél gyorsabb visszatérésre a munka világába.

A rendszerváltás előtti Magyarországon a teljes foglalkoztatás volt jellemző. A szocialista rendszer felbomlása után a gazdasági szerkezetátalakulás következtében a munkaerőpiac jelentősen átalakult, jellemző lett az alacsony foglalkoztatottság és a tartós munkanélküliség.

Napjainkban egyre inkább jellemző, hogy a nők esetében kitolódott az első gyermek vállalása (az EU-28 átlagértéke 30 év). Ez a tendencia magyarázható egyrészt a karrierépítéssel, a karrier iránti vággyal, illetve a vágyott anyagi biztonság megteremtésének igényével is.

A gyermekvállalási döntést tovább nehezíti a munka és a ma­gánélet összeegyeztethetőségének kérdése. A nők munkaerőpiacra történő belépésével a családi munkamegosztás csak kis mértékben változik meg számukra. Jellemző, hogy a korábbi feladatok (házimunka, gyermeknevelés, családi szerepek) megmaradnak, és további terheket jelentenek számukra. Sok esetben nehéz összehangolni, harmonizálni a munkavégzéshez és a munkahelyhez kapcsolódó elvárásokat és kötelezettségeket, a gyermekneveléssel járó feladatokat. Nehézséget jelent annak eldöntése is, hogy részmunkaidőben vagy teljes állásban helyezkedjenek el mivel számos tényező van hatással ennek eldöntésére.

sztereotípiák

2016-os statisztikai adatok alapján a gyermektelen, egy és két gyermeket nevelő nők esetén 70 - 86% közötti volt a foglalkoztatási ráta, míg a három vagy több gyermekes anyák csupán 48%-a volt foglalkoztatott. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a gyermekek számának növekedésével a nők munkaerőpiaci esélyei általánosságban romló tendenciát mutatnak. Ennek okai többek között azok a sztereotípiák is lehetnek, melyek szerint a gyermeket nevelő anyák több időt lesznek távol a munkahelyüktől, a gyermek(ek) esetleges betegsége miatt kevéssé tudnak rugalmasan reagálni a változó munkaidőre, hiszen a bölcsőde, óvoda, iskola beosztása nem teszi ezt lehetővé.

A 2008-as gazdasági válság a nőket kevésbé érintette, mint a férfiakat, mivel a válság inkább a nagyobb arányban férfiakat foglalkoztató ágazatokat sújtotta. A munkanélküliségi ráta folyamatos növekedése ellenére a nők foglalkoztatása nem, vagy kevésbé esett vissza a gazdasági válság alatt, mint a férfiaké. Ennek ellenére a gyermekvállalást követően a nők nehezen tudtak visszatérni a munka világába még akkor is, ha különböző intézkedéscsomagok által család- és foglalkoztatáspolitikai támogató eszközök álltak rendelkezésre.

megváltozott munkaerőpiac - új lehetőségek

A jelen kor kihívásai és a munkaerőpiac trendjei jelentős nyomást gyakorolnak a munkaerő utánpótlás biztosításra, ezáltal speciális helyzetet teremtve a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők számára is. Ez a tendencia hozzájárul, hogy a nők egyre nagyobb számban vannak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkaerőhiány ugyan megkönnyítette az anyák visszatérését, azonban annak módja és lehetőségei eltérőek is lehetnek egyéntől és helyzettől függően. Függ attól is, hogy a kisgyermek mellett ki, mikor, hová és milyen feltételekkel tud/szeretne visszamenni dolgozni.

A kisgyermekes nők sokszor félnek a munkaerőpiacra való visszatéréstől. Tartanak attól, hogy nem tudnak megfelelni az aktuális munkáltatói elvárá­soknak, munkaadói igényeknek. Félelmeik oka jellemzően abból ered, hogy több éve otthon vannak, nem tartják a kapcsolatot korábbi munkatársakkal. Attól tartanak, hogy nem tudják összehangolni a családdal, gyermekneveléssel, házimunkával és munkahelyi feladatokkal kapcsolatos elvárásokat. Nem tudják, ki fogja elhozni gyermeküket az éppen aktuális köznevelési intézményből, hogyan tudják segítség bevonása nélkül ellátni azokat a feladatokat, melyeket az otthon töltött idő során végeztek.

A munkaerőpiacra visszatérni szándékozók sokszor csak az utolsó pillanatban veszik számba a lehetőségeket. Hogyan fog alakulni a munkába állás, hogy a régi munkaadóhoz akarnak visszamenni, vagy újat keresnek, milyen beosztást tudnak és szeretnének valójában betölteni.

Azok számára könnyebb a visszatérés, akik az otthon töltött idő alatt már tudatosan készültek a munkavállalásra. Fejlesztették magukat, új tudást szereztek, frissítették korábbi ismereteiket korszerűsítették azokat. Előnyt jelent, ha rendelkeznek informatikai ismeretekkel, beszélnek idegen nyelveket, gyakorlatuk van álláskeresés terén, rendelkeznek jó önéletrajzzal, kapcsolatrendszerük és önértékelésük megfelelő.

Jó megoldást jelenthet a gyermeket nevelő nők számára a távmunka, home-office, kötetlen, részmunkaidős vagy rugalmas foglalkoztatás lehetősége, melyeknek egyik legfontosabb feltétele a megfelelően szabályozott keretek betartása munkavállalói és munkáltatói oldalon egyaránt. Segítséget nyújt a megfelelő karrierút megtalálásában, a sikeres váltásban az olyan szervezetek, támogató oldalak és specifikus lehetőségek igénybevétele, melyek kifejezetten a nők munkaerőpiaci helyzetének javítását, segítését tűzték ki célul.