A legtöbbünk által ismert 404-es hibaüzenet az interneten akkor érkezik, ha egy keresett weboldal nem található. Megszoktuk már mind egyszerű, mind kreatív köntösbe bújtatott megjelenését, ám nyílván sokunkban felmerül időnként a kérdés: miért pont 404?
Közkézen forog több legenda a világháló működtetésének kezdetéről, melyek egy legendás 404-es szobáról szólnak. Az egyik szóbeszéd szerint a svájci CERN központban a 404-es szobában voltak az első szerverek, melyek klienskéréseket fogadtak. A mendemonda alapján a manuális kapcsolások során a szervert működtető informatikusok egy üzenetet küldtek, miszerint a 404-es szobából a továbbított kérés nem teljesíthető, mert a kért file nem található. A másik verzió szerint a 404-es helyiség Tim Berners-Lee irodája volt egykor, melyet a szokatlan számozás miatt soha nem találtak a látogatók. Ebből kifolyólag, egyfajta viccre alapozva tulajdonítják mások a nem található oldalak 404-es kódját a legendás iroda emlékének.
Habár kedves történetek, a valóságban egyikről sincs szó.
A 404 a gyakorlatban egy HTTP (HiperText Transfer Protokoll) üzenet. melyeket az adott szerver küld a beérkező klienskérés nyomán. Rengeteg ilyen sablon üzenet létezik, mely mindíg visszacsatolásra kerül – habár rendszerint a böngészőben számunkra látható módon ritkán jelenik meg.
Amikor az informatikusok rendszert építenek, a legnagyobb egyszerűségre törekszenek. A státuszkódok szabványosításakor 3 számjegyű azonosítókat kezdtek létrehozni és alkalmazni melyeknek első, második. és harmadik számjegye a protokollok jelegének egyre pontosabb meghatározását teszi lehetővé. Az így létrejött rendszerben:
- az 1xx kódsor az információs
- a 2xx a sikeres kérés
- a 3xx az átirányításhoz kapcsolódó
- a 4xx a klienshiba
- az 5xx pedig a szerverhiba
kategóriájába sorolható üzenetek azonosítására szolgálnak. Ennek megfelelően a 404 a klienshibák sorában van, közvetlenül a “405-Method not Allowed” előtt és a “403-Forbidden” után. A számsorban az első 4-es logikailag azt jelenti: Kliens hiba történt (például félregépeltünk valamit), a 0 általános szintaktikai hibára utal, az utolsó 4-es pedig azt üzeni: nem található oldal.
Egy normál, működő weboldal felkeresésekor érkező szerverüzenet például a 200, ami szimplán annyit jelent: OK. Ez jellemzően nem jelenik meg, hiszen az üzenettel együtt az oldal tartalma is megérkezik, ami a kereső személy számára is félreérthetetlen visszaigazolás.