A munkaerőpiac változása állandó

Az átalakulás nem korunk sajátossága, a technológia fejlődésének hatására korábban is szűntek meg vagy alakultak át szakmák és foglalkozások.

Az első ipari forradalom során a gépesítés és a gőzenergia üzemekben történő alkalmazásával jelentős átalakulás vette kezdetét. A fonógép, a gőzjármű, a gőzmozdony és a gőzhajó elterjedésével kézzelfoghatóvá vált a technológiai fejlődés. A második ipari forradalom kezdetével az elektromos áram hatására a tömegtermelés indulhatott meg a futószalag használatával. A vezetékes áram a közvilágítást is korszerűsítette. Az izzólámpa forradalmasította a közvilágítást és leváltotta az elavult légszesz technológiát. 1884-ben Temesvár utcáin már villanylámpák fénye alatt korzózhattak a polgárok, azonban ez a fejlődés a lámpagyújtogatók számára sötét korszak kezdetét is jelentette. A harmadik ipari forradalom lehetőséget teremtett az elektronika és az automatizálás számára, hogy megkezdődhessen a gyártás digitalizálása.

Napjainkban zajló negyedik ipari forradalom során az „adat” került a középpontba. A nagy mennyiségben keletkezett, működést leíró adatok feldolgozásával és elemzésével olyan információk állnak elő, melyek lehetőséget biztosítanak a gépek és üzemek számára, hogy változó feltételek mellett legyenek képesek teljesíteni a változó megrendeléseket és igényeket. Az intelligens gyártási rendszerek és az összehangolt folyamatok működésének kulcsa a hálózati eszközök alkalmazásával megvalósuló hatékony kommunikáció és adatáramlás.

Az előzőekben vázolt technológiai fejlődésekhez kapcsolható mérföldkövek számos pozitív hatással bírtak. A fejlődésnek azonban voltak kedvezőtlen hatásai is. Az első ipari forradalom során fejlődő szállítmányozáshoz köthető, hogy 1850-1860 között 800.000 ember halt meg TBC-ben Angliában. Amíg a friss tejet a termelőktől kondérokban, lovaskocsin csak kis mennyiségben, rövid távolságokra tudták eljuttatni, addig a fertőzött élelmiszernek sem volt lehetősége nagyobb tömegekhez eljutni. Mikor azonban a vasúti szállítás hatására nagy távolságokra lehetett szállítani a friss tejet, ráadásul nagy mennyiségben, a betegségek is könnyen jutottak el a sűrűn lakott városokba. Elegendő volt, hogy egy kannányi fertőzött tej kerüljön a tartájkocsiba, ezáltal a teljes mennyiség veszélyessé vált. Nagy mennyiségben és gyorsan jutott el a betegséget terjesztő élelmiszer a nagyvárosokba, ahol tömegek fogyaszthatták és betegedhettek meg általa. A technológia fejlődése azonban ennek a folyamatnak is gátat szabott a pasztörizálás bevezetésével, mely során a tejet 72 fokra melegítve, majd azt visszahűtve sikerült a kórokozókat ártalmatlanná tenni.

Az új szakmák és foglalkozások kialakulásával párhuzamosan számos meg is szűnt vagy jelentősen átalakult. A korábban már említett lámpagyújtogatók mellett ma már a telefon-központos, az útkaparó, az írógép műszerész, a nyomdai szedő vagy a jeges szakmák is kivesztek a foglalkozások közül. A megszűnő területeken dolgozó szakemberek időben fel kellett hogy ismerjék a változás jeleit és át kellett magukat képezzék, hogy mindennapi megélhetésük továbbra is biztosított legyen.

Ma sincsen ez másként…

A negyedik ipari forradalom a fejlődést és ezzel együtt a változás ütemét is felpörgette. Ez a változás soha nem látott mértékben hat a munkaerőpiacra. Az előrejelzések szerint a teljesen IT mentes munkakörök száma csökkenni fog a közeljövőben. Az IT független munkakörök többsége elveszíti létjogosultságát, megszűnik vagy teljes egészében átalakul. Az IT megoldásokat is alkalmazó munkakörök pedig egyre nagyobb arányban jelennek meg a munkaerő-piacon. A rutin jellegű fizikai munkát jellemzően robotok, a rutin jellegű nem fizikai munkát pedig a számítógépek fogják ellátni. A leendő munkavállalókat olyan feladatokra kell képezni és felkészíteni a versenyképesség megőrzése, a hatékony munkavégzés és az értékteremtés elérése okán, melyekről konkrét ismeretekkel sokszor még nem is rendelkezünk. Előre vetíthető, hogy a szállítmányozás, kereskedelem vagy az autóipar meghatározó munkakörei néhány éven belül jelentős változáson, átalakuláson mennek keresztül.  Az önvezető teherautók elterjedésével és a szabályozási környezet kialakításával a hagyományos sofőrök szerepe elértéktelenedik. A legjelentősebb változásokat a robotok gyors fejlődése fogja előidézni.

Az egyéni képességek felértékelődése

A munkaerőpiaci sajátosságok olyan kihívások elé állítják a jövő munkavállalóit és a munkaerőpiacra visszatérőket egyaránt, melyek teljesítése csak magas szintű alapkészségek meglétével, kreativitással, tervezéssel, az algoritmikus gondolkodásmód alkalmazásával, a csoportban dolgozás képességével, kooperációval, rendszerezéssel, problémamegoldással és megfelelő prezentálási technikák elsajátításával érhetők el.

Az új kihívásokra válaszul az egyes képzési szinteknek is időben reagálnia kell. A gyors változásokhoz, a problémák azonnali megoldásához szokott fiatal nemzedék elvárásaival és a munkaerő-piac igényeivel az oktatási rendszereknek lépést kell tartaniuk. Az új típusú igények és körülmények mentén a technológiák és az emberi munkaerőt kiváltó robotok felértékelődésével párhuzamosan az egyéni képességek is előtérbe kerülnek. A munkaerőpiacon azok a munkavállalók fognak érvényesülni, akik robotizált környezetben is képesek lesznek a nem rutinfeladatok elvégzésére, hiszen a rutin feladatok ellátására ott lesznek a robotok.